Szélyes Levente, az idén 25 éves Codespring | Softech cég alapítója a a Főtér.ro-nak adott interjút. A beszélgetés kitér az IT-világra, a folyamatos tanulásra, a mesterséges intelligenciára és a kiismerhetetlen jövőre. A hosszú, tartalmas beszélgetésből csak egy, a tanulásra, átképzésre vonatkozó részt ragadtunk ki.
Főter.ro: Ha már a tanulásról van szó, Kolozsvár nyilván azért lett jelentős IT-központ, mert itt vannak az egyetemek, a szakemberképzés. Na most: elvégzi egy diák az infót vagy a villamosmérnöki szakot az egyetemen és a friss diplomájával bekopog ide hozzátok munkáért. Felveszitek? Elegendő a tudása?
Szélyes Levente: Önmagában az alapoktatás az alapokat nyilván megadja, de utána még rengeteget kell tanulni. A programozásban az alapkoncepciók amúgy nem változnak, tehát ha valaki megtanulja az algoritmikát, akkor mindegy, milyen programozási nyelven írja meg azt az algoritmust.
Van viszont egy pár olyan technológia, amit az egyetemen csak részben vagy egyáltalán nem tanítanak. A mobilfejlesztés vagy a felhő alapú fejlesztés például ide tartozik. Ha a frissen végzett diák ilyen projektre kerül, akkor ezeket mind meg kell tanulnia a munkahelyén. De több eszköz és módszer is van, amit nem tanítanak az egyetemen. Ilyen például a continuous integration, continuous delivery elv, ami azt jelenti, hogy ahogy a programozó fejleszt, az automaták lefordítják a kódot, hibaellenőrzést végeznek és kitelepítik a futó szoftvert ahova kell. Ha egy komolyabb projektbe bekerül a friss diplomás, akkor ezeket mind meg kell tanulnia. Van egy tíz éve működő mentorprogramunk a Babeș-Bolyai Tudományegyetemmel, és a Sapientiával is elindítottuk tavaly, ami ráépül az egyetemi alapoktatásra. Éppen ezeket az extrákat tanítjuk meg a diákoknak, párhuzamosan az egyetemi képzéssel, ezért kicsit megerőltető is. Azok, akik elvégzik a mentorprogramunkat, ami egy jó kétéves program, sokkal magasabb szinten vannak. A mentorprogram során nem csak megtanítjuk őket ezekre a technológiákra és eszközök használatára, hanem államvizsga témát is javasolunk és az államvizsga megvédéséig mentoráljuk őket. Aki nem végzi el ezt a programot, az is meg tudja tanulni a szükségeseket menet közben a munkahelyen, de jó pár hónap, fél-egy év, mire eléri ugyanazt a szintet.
Főter.ro: Manapság sok gyorstalpaló kurzust, képzést tart sok intézmény vagy cég, azt ígérik, hogy pár hónap, egy év alatt bárkiből programozót faragnak, akinek csak egy kis érzéke, érdeklődése is van a számítástechnika iránt. Tényleg tudnak belőle programozót csinálni? Elindulhat ezzel egy új életpálya?
Szélyes Levente: A BBTE magyar tagozatának van egy posztgraduális átképzési programja a Székelyföldön, Székelyudvarhelyen volt két évfolyam, most Sepsiszentgyörgyön van egy. Ott egyszerűen kivágták az egyetemi curriculából azokat a tantárgyakat, amelyeket nem találtak annyira fontosnak az informatika szempontjából, és így másfél évre tudták csökkenteni az egyébként három éves alapképzést. Ennyi idő alatt elérheti az ember a rendes, hároméves alapképzés szintjét és teljes értékű informatikusi egyetemi diplomát kap. De másfél év alá nem lehet menni. Erre jön még az a rengeteg tanulás, amit az előbb említettem. A rövid, pár hónapos képzésekben én nem hiszek, úgy gondolom, hogy ez szemfényvesztés, nem tudnak jól működni. Talán a négy hónapos, fél éves szoftvertesztelő-képzés esetében működhet a dolog, mivel a manuális teszteléshez nem kell tudni programozni, egy kis logikával el lehet boldogulni. De ha már bejön az automata tesztelés, akkor ahhoz már kódot kell írni és meg kell legyenek a biztos alapok.
(Részlet a Főtér.ro portálon megjelent interjúból. A teljes beszélgetés itt olvasható.)
